Címkék

, , ,

Anna

Hárman vannak és mindenhová együtt mennek a kislányukkal. A család, Magyarországon nyolc településen iratkozott be könyvtárba, és rendszeresen látogatják ezeket a helyszíneket, kölcsönöznek, olvasgatnak, részt vesznek a programokon. Hogyan? Kitalálják, megtervezik, melyik előadást nézik meg, hol nyílik kiállítás, hol szerveznek zenés gyerekprogramot. 2-,2.5 napra terveznek és elutaznak a kiszemelt városba. Ha eljönnek, mindig beszélgetünk a kislány kedvenc olvasmányairól, és most a Magyar Rádió Márványtermi és Stúdiókoncertjeit ajánlották nekem, melynek nagy része ingyenes, vagy szerényebb összegbe (1000-1500Ft) kerül. Több, mint 200km-t utaznak azért, hogy “kultúrát szívjanak magukba”, egy koncerten, vagy színházban, vagy művelődési házban. Az utazást odafelé stoppal, visszafelé vonattal oldják meg. Rengeteg ötlet merült fel bennem , miközben beszélgettünk, és azt gondoltam, hogy a mai “rohanó”, pörgős világban milyen jó ötleteket meríteni egymástól és hátha én is tudok segíteni, ajánlani, kínálni programokat, lehetőségeket a hétköznapokra és ünnepekre egyaránt. A kultúra számomra az élet teljessége, abban az értelemben, hogy kulturáltan étkezünk, kulturáltan közlekedünk, megműveljük a földet és  elültetjük a magokat. A magyar nyelv gyönyörű képekkel fejezi ki, hogy a kultúra minden pillanatban jelen van az életünkben, hogy emögött mély tartalom rejlik, mert lehet élni felszínesen, csak nem érdemes:-)

Sok a fáradt, kiégett, szomorú, vagy rohanó, hajszolt Ádámfia és Évalánya. Szeretném, ha ezen a napon, a kultúra napján, mindenki kicsit fellélegezne, megkönnyebbülne, feltöltődne, szó szerint felnézne, miután olvasta a blogot, és nekiindulna és nevetne. Ha már ennyit elért ez a szóáradat, akkor nem írtam hiába. Ezért indítottuk Menával ezt az oldalt, (köszönet és hála neki) 2014. január 22.-én a magyar kultúra napján mindenki örömére.

Még nem írtam blogot, de régóta hezitáltam és idén gondoltam egy nagyot, és belevágtunk. A kultúrát minden nap meg kell ünnepelni, Kölcsey Himnuszával, József Attila rejtelmeivel, Ady Endre szerelmeivel, verssel, dallal, tánccal és sok sok képpel. Latinovits Zoltánnal és Ákossal dúdolni halkan, és az a célom hogy kezdjünk el élni, nem holnap, nem jövő héten, nem jövőre. MOST, kell megtalálni az értékes tartalmakat, gondolatokat az “internet tengerén”,  programokban tobzódni, gondolatokban megfürdeni, inspiráló idézetekkel képekkel kezdeni belül és kívül a NAPunkat.

jó néha sötétben a holdat nézni,
hosszan egy távoli csillagot igézni.
jó néha fázni, semmin elmélázni,
tavaszi esőben olykor bőrig ázni,
tele szájjal enni, hangosan szeretni.
jó néha magamat csak úgy elnevetni,
sírni ha fáj, remegni ha félek,
olyan jó néha érezni, hogy élek.

Kezdjetek el élni, hogy ne kelljen félni
Az utolsó órában, mikor már mindent megbántam
Ezerszer megbántam, oly sokáig vártam
Hogy elmúlt az élet…
…kezdjetek el élni!

Anna and the Barbies: Márti dala

Reklámok