pasztoranna

Anna

Találkoztam Annával! Telefonon beszélgettünk; ő épp egy nagyáruházban vásárolt kis családjával, míg én otthon voltam, mégis olyan érzésem volt, mintha egy légtérben üldögélve, egy hangulatos helyen társalognánk.

14 évvel ezelőtt a könyvtár megnyitóján találkoztunk, akkor két táncossal és testvérével, Sámuellel léptek fel. Anna már akkor is nagyot alakított: mindenki megjegyezte pro vagy kontra. A produkció után a földszinten “véletlenül” összefutottunk, és rám mosolygott… Évek múltak el, és egy szép nap kaptam valakitől egy Anna and the Barbies számot. A Nyuszika után még egyet és utána még egyet meghallgattam… Nem lehetett abbahagyni. Így lettem  Anna and the Barbies-függő. Megmutattam a kolléganőmnek: hallgasd meg, milyen jó! Rám nézett és azt mondta: igen, ő énekelt itt a könyvtár megnyitóján. Abban a pillanatban  bevillant élesen a kép, ahogy jön velem szemben és mosolyog.

Pásztor Anna: énekesnő az Anna and the Barbies együttes frontembere, rocker, drámakirálynő, profi táncos, színésznő, őrült versrajongó, divatdáma, és közel egy éve boldog anyuka. És végre feltehettem neki azokat a kérdéseket, amik mindig foglalkoztattak vele kapcsolatban, és amiket megosztok Veletek!

annasellő

Sellő
Forrás: Mymusic.hu

 

Honnan van ennyi energiád, és mindenkire kiterjedő figyelmed?

Azért ez az energia véges, főleg most, hogy már nem vagyok egyedül. Jobban oda kell figyelnem a jelekre, mert nincs megállás: nincs olyan, hogy kiveszek egy napot, vagy kialszom magamat, a baba teljes embert igényel. Néha visszavonulok feltöltődni. Jógázni szoktam és sétálni, meg szaunázni, elmélkedni a világon dolgain.  Ha picit túlvállalom magamat, túlpörgök, ma már sokkal nagyobb a felelősségem a közönség, a zenekar, a kisfiam, a családom felé; mindenkinek kapni kell, teljes egészben.  Magamra sokkal jobban oda kell figyelnem Beni miatt – korábban folyamatosan lesérültem a koncerteken.  Nem térhetek haza mozgássérültként  egy fellépés után, hiszen másnap indul az élet: reggeli, séta,  és így tovább. Az energia, hála az Égnek, egy óriási körforgás. Az előadóművészet is egy olyan dolog, hogy ha jó Forrásból táplálkozik, akkor rengeteget ad az embereknek, és visszaadják bőségesen. Óriási kölcsönös áramlást érzek, és szerencsére úgy tűnik, hogy tiszta helyről kapjuk ezeket az üzeneteket, amit  közvetítünk.

Anna-hangar

A Rockliterához készült promókép az együttesről
Forrás:Wikipedia

A zenekar egyedi hangzásvilága nehezen sorolható be egyetlen zenei stílusirányzatba. Honnan indult és merre tart?

Az öcsém, Pásztor Sámuel alternatív rockzenét játszott, én Angliában, Amerikában másoknak írogattam dalszövegeket. A hiphopot és a rockot ötvöztük, mára kisebb popos és szélsőséges punkos kerülőkkel. Alternatív rocknak is nevezik, de a blues is megszólal néha benne. Egyszerűen csak rockzenének nevezném, mert sok minden belefér.

_Anna_és_Pásztor_Sámuel

Forrás: Wikipedia

A dalaitokban visszaköszön az irodalom. Mit olvastál régen, és milyen könyveket veszel kézbe mostanában?

Vers-őrült voltam,  zabáltam a verseket. Előfordult, hogy nem készültem semmilyen órára az irodalomórán kívül. Emlékszem egy esetre, mikor a kedvesemmel elutaztunk motorral a Balatonra, és én hátul egyfolytában verseket mondtam magamban, magamnak, amíg leértünk: annyira élveztem az ízét a szavaknak. Több mint ötven verset bármikor, csont nélkül elő tudtam kapni és elszavalni. Nagyon szerettem és szeretem most is a ritmust, a rímet, a gondolatvilágot, a metaforákat. Ezeket direktben, tudatosan rejtem bele a dalszövegekbe.

könyvMostanában a pszichológia-szociológia témaköre izgat nagyon.  F. Galló Béla pszichológus, pszichiáter, filozófus, író fantasztikus könyvét: A bennünk kódolt jövő című tanulmányát olvasom, és  ezzel párhuzamosan Lovasi András önéletrajzi könyvét (Lévai Balázs: Lovasi-Idáig tudom a történetet). Nagyon izgat a zenészek, színészek, írok, feltalálók életútja, különböző interjúk, beszélgetések. Érdekel mindennek a keletkezése, minden kis világ. Hatalmas filmeknek a werkfilmjét is megnézem DVD-n: pl. a Karib-tenger kalózai film keletkezésének történetét, ami több mint négy órás, és végig élveztem. Irtó érdekes, hogy emberek összefognak és megalkotnak egy külön világot a lehetőségeikhez, erejükhöz mérten: engem ez nagyon érdekel, és örülök, ha felfedezem ezek között az összefüggéseket.

A Hősök tere projektben (“Olyan világban szeretnénk élni, ahol merünk kiállni másokért és tenni másokért a hétköznapokban”) részt vállalt a zenekar. Hogyan válhat  hétköznapi hőssé az ember?

Hősök tere

Hősök Tere project – Budapest Park

Nem valami extra, óriási dologra kell gondolni… Odáig kell eljutni, hogy a napi problémákba süppedve is észrevegyük, ha van itt valaki, akinek éppen meg tudom oldani gyorsan a problémáját, vagy csak a következő öt percét szebbé tudom varázsolni, minden cél nélkül, önzetlenül. Elfelejtem a saját nyomorúságaimat, kimozdulok, kilépek belőle, és hirtelen észreveszem, hogy a  problémáim kisebbek lesznek és ilyenkor jóleső érzés: huncut mosoly jelenik meg belül a lelkemben, mint a simogatás. Ez a simogatás egyre kevesebb helyről érkezik. Óriási kapálózás van itt az áruházban, ránk szakad ez a rengeteg “vegyél és vigyél magaddal, jobb lesz velem” reklám – rettenetes nyomor, ami megfojt.  És ezek a belső simogatások, csak innen, bentről jöhetnek: amitől az ember – ember, és ettől van értelme a pillanatnak.

SONY DSC

Forrás: recorder.blog.hu

Közel egy éve, hatalmas változás állt be az életedben: megérkezett Beni, a kisfiad. Milyen történeteket mesélsz neki, milyen könyveket nézegettek együtt?

Anna3

Család
Forrás: Rtlklub.hu

Az állatos könyvekért rajong, most is ezt cibáljuk magunkkal az áruházban. A vadállatok hangját nagyon figyeli, ahogy utánozzuk, és elmesélem, ki kicsoda, hogyan “beszél”, hogy hívják, mi a története a házi kedvenceknek. (Beni a háttérben folyamatosan helyesel.)  Angol nyelvű képeskönyveket is kapott. Mikor fellépésre készülök és tanulom a szövegeket,  például rappelek: feszülten figyel rám. Mostanában készültem a Sztárban Sztár műsorra, azt is élvezte. Imádja a furcsa, különleges hangokat.

Ha már itt tartunk, a médiában egyre több csatornán, egyre több helyen szerepelsz. A tévé képernyőjén is találkozhatunk Veled, nemcsak koncerteken, pubokban. Mit vársz ettől?

anna-lady-gaga

Sztárban sztár
Fotó: Media-addict.hu

Én csak utakat látok, amik elvisznek az emberekhez: akár kiskocsmáról beszélünk, akár koncerten lépünk fel vagy fesztiválon, és ugyanúgy igaz ez a médiára, mondjuk egy tévéműsor keretében. A  bulvársajtót hatalmas példányban fogyasztják: ha jó az üzenet, így is eljuthat valakihez. Sohasem lehet tudni, melyik csatorna lesz a közvetítő… A médiumok több millió embernek sugároznak és  legyen csak egy kis százaléka annak, aki felfigyel erre az üzenetre, amit mi fontosnak tartunk, már megérte. Ezért szívesen bohóckodok, beöltözöm hacukákba, próbára teszem magamat, akár a Sztárban Sztár műsorban is. Szeretem kipróbálni magamat (dai-dai-dai – Beni helyesel), szórakoztató, és megtisztelő feladatnak tartom.  Ha ennek annyi hozadéka lesz, hogy akár egy-két mondat erejéig el tudok mondani olyan fontos és számomra örök-értékű dolgot, ami eljuthat a nyitott lelkű emberekig, akkor már célba ért az üzenet. Ráadásul tényleg izgalmas dolgok ezek: ugyanúgy, mint a cirkusz, a színház, a rockszínpad: mindegyik egy-egy külön világ és nagyon tetszik, ahogy összeállnak egésszé. Nem hiszek abban, hogy ha valami kommersz, akkor le kell nézni.  Hidakat szeretnék építeni  az alternatív és a bulvár között, igenis jusson el az alternatív a nagyobb plénumok elé, és a kommerszben is legyen választék. Amerikában is így működik a tehetségkutató versenyeken.

anna7

Forrás: frisshir.tk

A zenei világok közelítésére jó példa, ahogy Tóth Vera a barátnőm lett. Egyik koncertünkön megláttam az első sorban, ahogy énekelt velünk együtt. Felhívtam a színpadra, percek alatt jammelés lett a dologból, azóta is nagyon jóban vagyunk és járunk egymás koncertjeire, zenélünk együtt, inspiráljuk egymást. Nem lenne szabad teljesen elhatárolódni a zenei műfajoknak egymástól. A mainstream popzenészeknek is le kellene menni a kisebb klubokba, hogy felfedezzék, miről is szól a zene. A nincstelen rockzenészeknek pedig be kellene látniuk, hogy vannak a kereskedelmi csatornák fogságában vergődő felfedezettek közt is inspiráló tehetségek. Nyugaton szinte mindennapos, hogy a soul- vagy popdívák, és a hip-hop vagy rockzenészek együtt zenélnek.

Ha lenne egy kis szabadidőd, egy szabadnapod, mit csinálnál legszívesebben?

Hála a jó Égnek, elfoglalt vagyok, de ez számomra hobbi, hivatás, misszió, kikapcsolódás inkább, mint kényszerű munka. Ha lenne (és van is!) szabadnapom: gyorsan babázunk egész nap. Elmegyünk játszótérre, magamra kötöm Benit, a hordozóban és biciklizünk. Túrabringával fel tudok ugratni a járdára, azt nagyon élvezi. (Hangos “igen” Benji részéről.) Plusz egy sárga dobozka, ami elnyerte a tetszését, és nem lehet visszatenni  a polcra. 🙂

Anna-kisfia

Anna és Beni
Fotó: Éles Gábor Forrás: Babafalva.hu

A novemberi syma koncerten a 10 éves fennállásotokat ünnepeljük majd. Miben különbözik a hagyományos koncertek világától?

Nagyon profi csapat állt össze – Balázs Zoltán (aki elképesztő kortárs zseni) rendező  társulatával lépünk fel. Nagy örömünkre vendégként fellép Tátrai Tibor, miután elfogadta a meghívásunkat. Elég meghökkentő, groteszk világban fogunk gondolkodni. Végre egy letisztult dologra készülünk, hogy a látvány ne menjen a mondanivaló rovására. Nem stilizált formákkal dolgozunk és nem aerobik tánckar lesz, vagyis nem “Janet Jacksonos” stílusban nyomjuk majd. Kevés eszközzel dolgozunk, hogy tényleg csak ott és akkor húzza alá és emelje ki a lényeget, amikor szükséges.

” Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni” 🙂 !

 

Advertisements