Címkék

, , , ,

A magyar költészet napja!

költészet(1)

József Attila – Mama

“Már egy hete csak a mamára
gondolok mindig, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.

Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.

Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.

Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő –
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.”

DALSZÖVEG:
 
(Halott Pénz)
Tudod, én nem választhattam,
Tudom, ő nem választhatott,
Kezet ráztunk, majd mindenre választ adott.
Mint egy taps a csendben, azt váltod ki bennem.
 
Mert kerítés nincs, örökre egy telek, 
Közelség, távolság – egyre megy.
Bárhová lépek, a nyomodban járok,
És van pár lány, aki a nyomodban járna.
 
De ez nem fogpótlás, erre nincsen protézis,
Ha elvesznél, bizony elvesznék én is. 
Ha ezerszer fájt is a fejed miattam,
Köszönöm neked, hogy a fiad lehettem!
 
Bridge (Diaz)
Oh, Mama, aki holnap is kell,
Itt vagyok, ne rohanj el!
Oh, Mama, még nem nőttem fel,
Itt vagyok, ne rohanj el!
 
Refrén (Fábián Juli)
Holnap is kell, ahogy a folyónak a part,
Keretnek a kép, holnap is kell.
Ne rohanj el, még kell, hogy itt legyél!
Egyszer minden véget ér,
De még nem nőttem fel.
 
(Wolfie)
Ne haragudj, Anyám, mert rossz fiad voltam,
Hogy téged hibáztattalak gyermekkoromban.
Most könnyes szemmel nézek körbe a nappalimban,
Hisz neked köszönhetek mindent, amim van.
 
Nem az lett belőlem, akit te akartál,
Hiába óvtál tűztől, hidegben takartál.
Mosott ruhák friss illata őrzik emléked,
A földöntúli erőd, mikor fater meglépett.
 
Mondd, Mama, lennél a barátom, a mentsváram?
Megmutatnál-e mindent, amit én még nem láttam?
Legyünk mi is olyan család, mint egy reklámban,
Hadd legyek büszke arra, hogy milyen anyám van!

Bridge (Diaz)
Oh, Mama, aki holnap is kell,
Itt vagyok, ne rohanj el!
Oh, Mama, még nem nőttem fel,
Itt vagyok, ne rohanj el!
 
Refrén (Fábián Juli)
Holnap is kell, ahogy a folyónak a part,
Keretnek a kép, holnap is kell.
Ne rohanj el, még kell, hogy itt legyél!
Egyszer minden véget ér,
De még nem nőttem fel.

Bridge (Diaz)
Mint a folyónak a part, mint a keretnek a kép,
Mint a folyónak a part, oh, Mama, ne rohanj el még!
Mint a folyónak a part, mint a keretnek a kép,
Ne rohanj el!
 
Refrén (Fábián Juli)
Holnap is kell, ahogy a folyónak a part,
Keretnek a kép, holnap is kell.
Ne rohanj el, még kell, hogy itt legyél!
Egyszer minden véget ér,
De még nem nőttem fel…

 

Advertisements