Címkék

, , , , , , ,

Az első magyar professzornő

Babits Mihály Halálfiai című regényében szerepel egy diáklány, Hintáss Gitta.

Dienes Valéria2

Magyar Mozdulatművészeti Gyűjtemény

 

Hintáss Gitta az egyetemen metafizikáról, természettudományról vitatkozik, angol könyvekből idéz, lapot alapít. Az író Dienes Valériáról vett mintát, akit gyerekkorától ismert, mivel mindketten Szekszárdon születtek…

Apja Geiger Gyula ügyvéd, később törvényszéki jegyző, a város közismert személyisége volt, felesége, Benczelits Erzsébet a törvényszéki bíró lánya, aki két lányt is szült, holott fiút szeretett volna. Abban az időben a női emancipáció gyerekcipőben járt, de a szülők nagy gondot fordítottak a két lány, Valéria és Edit nevelésére. Magániskolába jártak, ahol a magyar-német kétnyelvű oktatáson felül franciából is vettek különórákat. Valéria később megtanult latinul, angolul, ógörög, olasz és spanyol nyelven is. Tizenhárom éves korában a szülei elválnak, Valéria anyjával együtt elköltözik szülővárosából, ez után jelennek meg írásai rendszeresen apja lapjában, a Szekszárd vidékében. Tanítónői diplomája mellé bölcsészdoktori diplomát szerez, tekintélyes tudósok tanítják: fizikára Eötvös Loránd, filozófiára Alexander Bernát, matematikára Beke Manó, esztétikára Beöthy Zsolt.

Udvarlói is akadnak a csinos, fiatal lánynak. Fejér Lipót, a későbbi világhírű matematikus kitartóan legyeskedik körülötte, de neki jobban tetszik Dienes Pál. Közösen kidolgozott matematikatételeik, amelyekkel kivívják a Francia Tudományos Akadémia elismerését, valamint nagy sétáik a Margitszigeten egyre szorosabbra fűzik kapcsolatukat. 1905-ben együtt diplomáznak, doktori gyűrűjükkel eljegyzik egymást. Házasságuk után felveszi férje nevét, saját keresztnevét a férfias Valérra rövidíti. Emlékszem című kisnovellájában már úgy idézi fel gyerekkorát, mintha kisfiú lett volna.

Dienes Valéria3

Szabó Ervin, Dienes Pál, Jászi Oszkár és Dienes Valéria
Fotó: Mozdulatművészet. hu

 

Rákövetkező évben az ifjú házaspár nagy körutazásra indul Itáliába és Afrikába, velük tart Szabó Ervin, aki éppúgy a baráti körükhöz tartozik, mint Jászi Oszkár, Babits Mihály és számos ifjú filozófus, szociológus. Párizs fordulópont az életében. A Sorbonne-on professzori rangú doktorrá avatják: magyar tudós első ízben részesül ilyen rangos elismerésben. Megismerkedik Bergsonnal (tanulmányt is ír róla Bergson lélektana címmel), a tudós mozdulatpszichológiai elmélete nagy hatással van rá, akárcsak Isadora Duncan mozdulatművészete. Hazatérve kidolgozza saját mozgáspedagógiai rendszerét, amelyet orkesztikának nevez. Az Orkesztika Iskolája lett a mai modern táncművészet bölcsője.
A Tanácsköztársaság idején férjét mint nemzetközi hírnévnek örvendő tudóst bízzák meg az egyetem vezetésével, a hatalomváltás után kénytelen külföldre menekülni. Harmadik gyerekével várandós felesége Budapesten marad, s az átélt megpróbáltatások hatására elvetél. Ezután követi férjét, két fiával külföldre emigrál. Akkor szembesül a megváltozott helyzettel: férje beleszeretett az őt bujtató család lányába, vele kívánja összekötni az életét. Elválnak útjaik: volt férje Angliában kap tanári állást, Valéria két fiával Bécsből Nizzába, majd Párizsba megy, 1923-ban térnek vissza Magyarországra. Az élet megy tovább. Újból megnyitja iskoláját, nagy-sikerű misztériumjátékokat ír, lefordítja Bergson és több más neves szerző művét. Ezért, valamint a honi filozófiai nyelv fejlesztéséért és megújításáért megkapja a Baumgarten-díjat. Sikeres írónő, táncpedagógus, az első magyar nő, aki egyetemi katedrán taníthat.

Dienes Valéria
Isadora Duncan művészetével a Chatelet-ben látott három előadáson találkozott, majd Raymond Duncan görögtorna-tanfolyamain vett részt. E két hatás keltette fel érdeklődését az emberi mozdulatok rendszerezése iránt. 1912-ben Budapesten görög torna néven indított tanfolyamot, majd 1917-től kezdve Orkesztikai Iskola néven folytatta tanítását. Nevéhez fűződik az első magyar táncelméleti írás (Magyar Iparművészet, l915/7.).
Az iskola nyilvános bemutatkozása (1917. ápr. 1, Uránia Színház.) a hazai szabad-tánc (később mozdulatművészet) első előadása volt Magyarországon. Ezt évente számtalan fellépés követte (Bécsben és Belgrádban is), amelyeken több koreográfiája került előadásra, mint pl. Kinderszenen (1917, z. Schumann), Szeretőm táncol (1918, z. Bartók), szövegtáncolás, pl. Danaidák (1918, sz. Babits), számos k. Bach, Brahms, Debussy, Beethoven stb. zenéjére és Kósa György 1920. évi zenejátéka Mese a királykisasszonyról, aki sohasem nevetett címmel.

1920-22 között Bécsben tanított, majd Nizzában és Párizsban a Duncan-kolóniához csatlakozott (két gyermekével együtt). Hazatérve (1923) Domokos Lászlóné Új Iskolájában tanított, és újból megnyitotta Orkesztikai Iskoláját. Első előadása az 1925. évi Hajnalvárás (z. görög dallamok) c. kórusdráma volt, amelyet 1926-ban A nyolc boldogság (z. válogatás) c. mozdulatdráma követett (mindkettő saját versre).
A 30-as évektől kezdve a középkori misztériumjátékok mintájára készített nagy formátumú történelmi kórusdrámákat saját szövegre és főleg Bárdos Lajos zenéjére: Szent Imre misztérium (1930, 1931), A rózsák szentje (1932, z. Kerényi Gy), A gyermek útja (1935) közel ezer szereplővel a Városligetben épített szabadtéri színpadon. A Patrona Hungariae mozdulatjáték (1938) 11 orchémában mutatja be, hogy I. István ország-felajánlása révén a Madonna, mint az ország védőszentje hogyan vezeti át a magyarokat a nagy történelmi megpróbáltatásokon. Későbbi kórusdráma Az élet kenyere (1940, z. Bárdos). – Bibliai témájú művei: Magvető (1933), Menyegző vagy a Tíz szűz (1934), Az anya (1937). Korán megjelent a versek táncos értelmezése, mint pl. Babits M. Laudomeia kórusok (1917), Danaidák (1918), később Engem nem látott senki sem (1930) keretében több költemény, majd a költői arcképek, köztük R. Tagore: Végtelen út vándora vagyok (1930), és Sík Sándor: Nézek szembe a nappal (1930). Ugyanakkor zeneművek megtáncolása, mint pl. Beethoven Mondschein-szonátája (1918), Debussy Tánc (1918), Bartóktól Két sirató ének (1918), Fegyvertánc (1933, z. Gluck), Kék álom (1935, Gershwin), vagy zenei válogatásra komponált mozdulatképek, mint pl. A női divat története (1931) 8 részben, vagy a Kínai templomkertben (1935). – Szintén saját szövegű mesejátékai, mint a Hamupipőke (1934, z. preklasszikusok), Hófehérke (1940, z. montázs), a Csipkerózsa (1931, z. montázs). A Bethlen Margit-féle Meseesten Dienes Valéria a Fehér királylány (1929, z. Schubert) c. táncjátékkal vett részt, amely 1930-ban az egyetlen mozdulatművészeti film része lett. 1929 után a Mozdulatkultúra Egyesület társelnöke volt.
Intézete, amelyben több száz növendék mellett 1929-től kezdve tanárképzés is folyt olyan tantárgyakkal, mint mozdulatrendszer, funkcionális anatómia, tánc- és művészettörténet stb. 1944. március 18-ig állt fenn.
Orkesztika nevű mozdulatrendszere, amely az emberi mozdulatok és helyzetek tudományos elemzésén alapul és törvényszerűségeit foglalja rendszerbe. Az emberi test mozgása térben megy végbe, időben történik, erőt vesz igénybe és jelentése van. Ezek szerint a rendszer tagozatai a tértan (plasztika), időtan (ritmika), erőtan (dinamika) és jelentéstan (mimika, később Babits javaslatára szimbolika). Megkülönbözteti az élettelen anyag mozgását, amelynek csak oka van, de célja nincs, az élőlény mozgásától, a mozdulattól, amelynek célja is van, sőt jelentése is lehet (amikor valamit közöl). Ezért használja a szerző a mozdulatművészet szót a mozgásművészet helyett. A plasztikában a testet mozdulat-fantomnak tekintjük, ami testegységekből, vagyis vonalakból, és az ezeket összekötő forgópontokból áll. A plasztika megkülönbözteti a helyzetváltoztatást (relatív kinetika) és a helyváltoztatást (abszolút kinetika). A ritmika, mint időtagolás megkülönbözteti a mozdulati, a zenei és a nyelvi időmintázást. A dinamika energetikai hullámokkal magyarázza az izomerő és a gravitáció viszonyának változásait. A szimbolika a mozdulatok társadalmi funkciójával, tehát a közléssel foglalkozik, vagyis az előadói kifejezés (expresszivitás) és a nézői befogadás (receptivitás) viszonyával. Ezt a viszonyt vizsgálja az evologika.

dienesvaleria4

Dienes Valéria 96 évesen a Vitányi Iván által készített interjúban

 

A magyar tudomány nagyasszonyáról nem sokkal halála előtt készített televíziós portréfilmet Radó Gyula rendező. Már elmúlt kilencvenéves és még mindig fordított, naplót írt, előadásokat tartott. Csodálatos asszony volt, utolsó percéig teljes életet élt. 1978-ban, harminchét éve halt meg, 100 éves korában. Ravatalánál Belon Gellért apát búcsúztatta a következő szavakkal: „az értelem ragyogása, a gondolatok szikrázó vibrálása és mégis emberi melege, a szép és szabatos fogalmazás gyönyörűsége érződött még utolsó perceiben is. Mások által nem sejtett titkok tudójaként járta be az emberi gondolkodás ösvényeit. És óriássá nőtt a lélek felfedezésében, az igazság keresésében, a szabadság tiszteletében, a szeretet szomjazásában…”

Reklámok